........

Orbán Szilvi | október 12, 2012
Amikor elkezdtem a blogot, rengeteg ötletem volt, amikről írok, és hogy tematikusan haladok majd, minden napra lesz valami téma. Egy darabig ment is. Egy hete kezdtem el. De a napokban egyre jobban azt érzetem, hogy elveszett a varázs, már nem olyan jó, mint amikor elkezdtem. Ez meg ijesztett. Próbáltam rájönni, hogy mi a baj, miért nem tölt el jó érzéssel, ha blogolok. De nem jutott eszembe semmi sem. 
Ekkor Via módszerét alkalmaztam, s hanyatt feküdtem a szőnyegen. (Persze Beni egyből odajött és elkezdte nyalogatni az arcomat :D.) Csak néztem a plafont (a repedéseket a plafonon), csak néztem és néztem. Aztán hirtelen beugrott. Rájöttem. Az történt ugyanis, hogy egyfajta keretek közé szorítottam magam, gyakorlatilag megszabtam magamnak, hogy mikor miről írjak és ezzel pont a dolog sponteneitását veszítettem el. Feszélyezett, hogy még mindig nem tudtam, hogy miről írjak ma az inspirációval kapcsolatban. Sőt, az egész héten nagy dilemmában voltam. Azt hiszem, ezt hívják alkotói válságnak :). Visszagondolva, az első bejegyzést volt a legkönnyebb megírni :D. 
Elhatároztam, hogy nem osztom be a hetet, nem kötöm szabályokhoz az írást, mert ez engem inkább visszafog. Pedig precíz embernek tartom magam, jó ötletnek tartottam a beosztást. De be kellett látnom, hogy nem megy. 
S miután erre rájöttem, hirtelen mintha ezer szikla gördült volna le a mellkasomról. Új erőre kaptam, ismét boldogan és tettre készen vetem vele magam :)  Akkor írok, amikor akarok és arról, amiről akarok. 
A kategóriák azért megmaradnak, hátha valakit csak egy bizonyos téma érdekel, az könnyebben rátalál majd.

/Sokkal jobban érzem magam, hogy ezt kiírtam magamból :) /

2 megjegyzés:

  1. Ez egy nagyszerű felismerés! Jó, hogy egy hét után rájöttél, és tovább folytattad. Egyébként nekem is tetszett Via blogjában a rendszeresség, de ne fedjük, hogy Ő már egy tapasztalt Bloggerína.
    Én is csak úgy spontán írok mindenről, amihez éppen aznap kedvem van, ami jó kedvvel tölt el az írás közben, ami inspirál, mert szerintem akkor éri el a blogolás az igazi hatását. Ha erőltetett azt érzed Te is és az olvasók is.

    Most időben a múltból haladok a jelen felé, így olvasom végig a bejegyzéseidet, úgyhogy most egy sorozat megjegyzést kapsz tőlem...

    VálaszTörlés