Emlékezés

Igazából holnap szerettem volna posztolni erről, de rájöttem, hogy igazából már ma is lehet, hiszen egyre többen emlékeznek meg ma, a Facebook is tele van idézetekkel.

Én szerencsésnek mondhatom magam, hiszen nem sok szerettem hagyott itt bennünket. Viszont őket nagyon szerettem. Igaz vannak olyanok, akikkel sajnos nem találkozhattam, mert ők már nem éltek, mikor én megszülettem. Gondolok itt a két nagypapámra. Azt mondják anyáék, hogy nagyon szerettek volna bennünket, és szerintem mi is őket. Sajnálom, hogy úgy hozta a sors, hogy nem találkozhattunk. De tudom, hogy odafenn vannak és minden lépésemet (remélem nem az összeset) figyelik. :)

Most délután gyújtottunk gyertyát Ő-vel a szülei emlékére. Sajnos őket sem ismerhetem már meg. :( Az élet néha kegyetlen.

„Ülj le egy percre, s gyújts egy gyertyát,

Gondolj most arra, ki fentről vigyáz most rád.

A halállal a létnek nem szakad vége,

Emlékezz rá, s veled marad örökre.”