Ugye, ugye, aki a legutolsó pillanatra hagyja a naptár és a koszorú készítését nem számítson semmi jóra. Kivéve akkor, ha hatékonyabbak vagyunk akkor, amikor szorít a határidő :)
Pedig nem akartam ilyen sokáig halogatni, de hiába válogattam össze számtalan inspirációt a naptárra és a koszorúra, nálam egyszerűen nem jött az ihlet. Sehogy sem akart összeállni a fejemben a kép egyikkel sem kapcsolatban és komolyan már kezdtem pánikolni.
A hét közepén bevillant, hogy milyen legyen a koszorú. Annyit tudtam, hogy nekem krémszínű vagy fehér tömbgyertya kell, s abból is a közepes, nem pedig a kicsi. Ő erre megjegyezte, hogy minek akkora, hiszen úgysem ég végig. Ilyenkor mi villan be egyből egy nő agyába? Igen drágám, persze, de később jók lesznek hangulatvilágításnak ;) Ezzel le is tudtam a témát, erre már nem tudott mit mondani :D
Pénteken fel is kerekedtünk, mert a Tescoban akciós volt az 5 darabos tömbgyertya (999 Ft volt egészen pontosan). Első blikkre már nem volt krémszínű, csak piros, de aztán a radarom jelzett, hogy valahol van még egy, ami csak rám vár. (Ti is voltatok már így, hogy szinte bizseregtetek?) Addig tekeregtem a karácsonyi részlegen, míg meg nem találtam azt az egyet, a legeslegutolsót, s már tettem is bele a kosaramba :) A legfontosabb már megvolt.
Előtte a KIK-ben jártunk, ahol beszereztem egy kis mohát (290 Ft volt egy csomaggal, a fele meg is maradt, jó lesz Húsvétra :)), no meg nem tudtam otthagyni egy 4 darabos sütikiszúró szettet sem, mert hópehely és rénszarvas fej is volt benne *.* ilyenjeim még úgy sincsenek, úgy voltam vele :) Viszont, amit így utólag sajnálok, hogy otthagytam, az egy oázis volt (amit virágboltokban használnak, hogy a virágokat beletűzzék), nagyon jól jött volna a koszorúhoz, de erről majd később :)
Ha már a Tescoban voltunk, vettünk a naptárba valókat is, amik persze mégsem bizonyultak jónak, de erről is később :)
Másnap szépen elővettem a kis borítékokat, amiket direkt a naptárhoz hajtogattam, szép mintás dekorkartonból. Lyukasztgattam ki mintalyukasztóval fenyőfákat, rájuk ragasztottam és ezüst lakkfilccel megszámoztam őket 1-től 24-ig. Na és innen kezdődtek a gondok. Történt ugyanis, hogy amiket a belevalónak szántunk (Celebrations csokiválogatás + Maoam gyümölcsös puhakaramell), nem fér el a borítékokban....Csak kicsit durrant el az agyam....Mély levegő, vigyük le a kutyát sétálni és majd kitisztult fejjel ismét nekiállok. Miközben lenn voltunk a futtatón eszembe jutott, hogy rengeteg fehér borítékunk van itthon, mi lenne, ha abból csinálnék kis csomagokat? Hazaértünk, egyből elő is vettem a borítékokat, leszámoltam 24-et, lezártam mindet, majd kb. 2 cm-t levágtam az oldalukból, hogy ezáltal egy kis zsákot kapjak. Na ebbe már bele is fért a motyó, lyukasztóval ismét elkezdtem fenyőfákat gyártani, de ezúttal vékonyabb (origami) papírból, felragasztottam őket és beszámoztam a borítékokat. Szépen megírtam kis kártyákra az élményeket, teendőket, s a nemrég beszerzett dekorszalagjaimmal lezártam őket. Irodai lyukasztóval lyukat lyukasztottam (hű, micsoda alliteráció), s spárga segítségével (amire Ő csinos kis csomókat kötött) felakasztgattuk őket a csillárra. Egész jól mutat, csak le ne szakadjon az egész :))
A koszorúval könnyebb dolgom volt, nem egészen 10 perc alatt elkészült. Este kijöttem a fürdőből és bevillant, hogy hogy legyen. Volt egy barna cserépedényem (még anno olasz száraztésztával lehetett kapni valamelyik boltban), abba próbáltam bele a gyertyákat. Az első bibi ott volt, hogy túl mély volt az edény, a gyertyáknak csak a fele látszott ki belőle, a legkisebbnek pedig csak a teteje. Na, most jött volna jól az az oázis, amiről fentebb írtam. Szétnéztem a kreatívos szekrényemben (illetve csak a polcomon), s találtam egy üres Celebrations dobozt. Kitömtünk újságpapírral, hogy ne horpadjon be, amikor beletűzzük a gyertyákat. A gyertyákat rátűztem a tűre és elhelyeztem őket a dobozon. Hogy ne álljanak össze-vissza, egy szép szalaggal összekötöttem, kapott egy masnit és rá egy textilcsillagot. /A szalagot és a csillagot a tavalyi koszorúnkhoz használtam, de most is megállják a helyüket :) / Körberaktam a dobozt mohával, kicsit tömködtem középre is a gyertyák közé is, hogy ne látszódjon ki a doboz. Ezután már csak a fahéjrudakat kellett ráraknom és készen is voltam vele. Phűű, le is gördült a nagy szikla egyből, hiszen szinte az utolsó pillanatban elkészültem mindennel, így ma már nyugodtan gyújtjuk meg az első gyertyát az idei "koszorúnkon" :)
Bízom benne, hogy - tanulva a dologból - jövőre már hamarabb készen leszek velük, s nem halogatom őket eddig :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése