Karácsonyi narancsos túrótorta

Olyan régen volt már valami sütis recept itt a blogon :) Ezt a tortát most karácsonykor készítettem el, s szépen fogyott volna, ha egy-két hozzávaló nem lett volna benne :/ Most jöttünk rá, hogy a narancshéj nem nekünk való, egyáltalán nem szeretjük, emiatt keserű lett az amúgy isteni finom túrókrém. De aki szereti, nyugodtan reszelje bele, nekünk nem jött be :) 

Az eredeti receptet itt találjátok, én egy picit változtattam rajta. 

Hozzávalók

30 dkg csokis keksz

10 dkg vaj

1 mk mézeskalásfűszerkeverék

30 g gyors zselatinpor

4 narancs

25 dkg túró

2 ek cukor

2 cs vaníliás cukor

2 dl tejszín

A kekszet nem zacskóban, hanem aprítóban zúztam össze, 5 mp alatt megvolt, s sokkal szebb lett az eredmény, mintha én püföltem volna.

Mikróban felolvasztottam a vajat (figyeljetek oda, mert én nem figyeltem és felrobbant a mikróban, beterítve a belsejét vajjal...), összekevertem a keksszel és a mézeskalács fűszerkeverékkel (lehet, hogy egy kicsit több lett, mert nagyon intenzíven érződött rajta, úgyhogy óvatosan vele :)).

Egy kapcsos tortaforma alját kibéleltem sütőpapírral, majd belenyomkodtam a kekszes masszát, szépen lelapogattam, hogy sima legyen. Betettem a hűtőbe hűlni egy kicsit és hogy megdermedjen. 

Miközben a massza telelt a hűtőben, összeállítottam a túrókrémet (vagyis nekünk inkább a túró rémet...). 2 narancsot alaposan megtisztítottam, a legjobb a bionarancs hozzá, de azt nem kaptam, szóval maradt a sika-mika, szódabikarbónás áztatás. A tiszta narancsokat megszabadítottam egy reszelővel a héjuktól, majd kifacsartam az összes levet is belőlük. 

Majd jött egy kis gubanc a zselatinnal, ugyanis az eredeti recept 6 lapot ír hozzá, de nekem csak por volt itthon, ami viszont pont annyinak felel meg. Igen ám, de az elkészítési mód különböző a kettőnél. A por nem ír semmit sem, hogy mennyi folyadékban kellene feloldani, csak annyi volt a csomagláson, hogy fél liter folyadék elegendő hozzá. Fogtam és feloldottam fél liter vízben. De mint utólag kiderült, feleslegesen, de erről picit később. 

Míg oldódik a zselatin, a túrót összedolgozzuk a narancslével, a narancshéjjal, cukorral és a vaníliáscukorral. Most jön a zselatin. Ha lappal csináltam volna, akkor csak annyi dolgom lett volna, hogy kinyomkodom a lapokat és hozzáadom a masszához. Na de! Nekem volt fél liternyi zselatinos löttyöm, amit ha hozzáadtam volna, egy baromira folyós valamit kaptam volna, ami szerintem egy hét múlva sem szilárdult volna meg. Az első kétségbeesés után találtam még egy tasak zselatint a kamrában, fogtam és beleszórtam a masszába (az egészet) és egy picit - már nem tudom, hogy mennyit, épp csak annyit, hogy ne legyen nagyon híg a krém - öntöttem hozzá a zselatinos vízből is. Jól elkevertem. 

A tejszínt felvertem kemény habbá, majd óvatosan beleforgattam a masszába, rásimítottam a kekszre és legalább 1 órára visszatettem a hűtőbe, hogy megdermedjen.

Szerencsére szépen megszilárdult a krém, így jöhetett a következő lépés. Már késő este volt, mikor ezt csináltam, így nem volt kedvem már karamellizálni cukrot, meg ilyenek, így roppant egyszerűen oldottam meg a dolgot, a maradék két narancsot megpucoltam, felkarikáztam és felpakoltam a tortára. S hogy egy kicsit illeszkedjen külsőre is az ünnepi hangulatba, piros (ami rózsaszín lett...) tortazselét készítettem és azt öntöttem a tetejére. Ennyi, slussz-passz, ment vissza a hűtőbe, hogy másnap már falatozhassunk belőle :) 

Ezt a tortát bármikor el lehet készíteni, akkor nem kell bele a mézeskalács fűszer, s legközelebb a narancshéjakat is kihagyom belőle... 

Összességében egy nagyon finom süti, könnyen el is készíthető, de ízlések és pofonok, akinek bejön a fűszer és a narancshéj, készítse el nyugodtan így, akinek nem, az meg simán ezek nélkül :) 

Jó étvágyat hozzá! :)