{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Boldogság

{Szia! Ha először jársz itt és nem tudod, mi is ez a Vigyázz! Kész! Posztolj! dolog, itt olvashatsz bővebben róla. Ha esetleg kedvet kaptál és szeretnél Te is csatlakozni, írj egy e-mailt az eletespillecukor@gmail.com címre és válaszban elküldöm a következő témát, amibe már be is tudsz kapcsolódni :) A megadott téma maradjon TITOK az olvasók számára! :) Az eddigi VKP bejegyzéseit itt olvashatod el :) }

Ezennel útnak indul a VKP nevű projekt, aminek az lenne a célja, hogy egy kicsit összehozza a bloggereket, legyen az gasztro-, életmód-, kreatív-, beauty blogger. A dolog lényege az, hogy minden második héten sorsolok egy témát és azzal kapcsolatban kell írniuk a csatlakozott bloggereknek. Bárki bármit írhat, ami csak eszébe jut az adott témával kapcsolatban, nincsenek korlátok :)

Egy kicsit nehezen indult el ez az egész, ugyanis olyan szőke voltam, hogy saját magamnak küldtem el a témát és még én csodálkoztam, hogy miért nem ír vissza senki sem, hogy tudomásul vette a témát. Pénteken szépen kisorsoltam a témakört a random.org segítségével, el is küldtem a leveleket (legalábbis én azt hittem), és mint aki jól végezte dolgát, éltem a mindennapokat. Aztán hétfőn Emese keresett meg emailben, hogy mi lesz a téma, mert nem talált ezzel kapcsolatban semmit sem. Megírtam a választ, s akkor látom, hogy címzettnek nem a lányok vannak megadva, hanem a saját címem -.- szőőőke....Na gyorsan megírtam mindenkinek a témát, de már rettentően odafigyeltem, hogy kinek küldöm :D S hogy mi az az oly sokszor emlegetett téma? Hát a boldogság! :) Jöjjön tehát az, amit nekem jelent ez a szó, fogadjátok sok szeretettel! :)

Mióta beszippantott az internet, egyre több cikket, weboldalt, blogot lehet olvasni, amelyek a boldogsággal foglalkoznak. Mindegyik próbálja megmagyarázni, hogy mit kell tennünk azért, hogy boldogok legyünk. Van olyan oldal, ahol 3 kiváltó tényezőt sorol fel az illető, ami szerinte kell a boldogsághoz, ezek pedig: egészség, pénz, család. Ha ezek megvannak, akkor az ember már boldog. De vajon egy tényleg így van? 

Ha az én életemet nézzük:
egészség: x
pénz: x
család: x (ha a rokonokat és a szülőket, testvéreket nem nézzük)

Ez alapján akkor én egy boldogtalan ember vagyok? Én nem érzem magam annak. Lehet, hogy kilógok egy kicsit azok közül, akik fejvesztve igyekeznek megtalálni a boldogságot, mindenféle könyveket olvasnak el, tréningekre járnak. Vajon ők igazán boldogok? A végén tényleg megtalálják a boldogságot? Ha nem, akkor mi lesz azzal a rengeteg munkával, amit belefektettek? Közben lehet, hogy a nagy keresgélésben, hajszolásban olyan dolgok mellett is elmennek, amik bár aprók, de mégis sokat hozzáadtak volna az életükhöz, amitől - még ha pár pillanatig is -, boldogabbak lehettek volna. Természetesen tisztelet a kivételnek és akinek inge, ne vegye magára. Biztos vannak olyanok, akiknek ez beválik. :) 

De akkor mi tesz engem boldoggá? 

Van egy szerető családom, akikre mindig számíthattam, amikor kórházba kerültem képesek voltak ideutazni, csakhogy mellettem legyenek. Volt olyan időszak, amikor egy ember miatt teljesen kifordultam magamból, otthagytam miatta a fősulit, hazudtam nekik és ők még akkor is kitartottak mellettem, elintézték, hogy új sulit kezdjek, s most segítenek bennünket, ahogy csak tudnak. Mindig boldogsággal tölt el, ha csak pár percre is (na jó, van, hogy 1-2 órára), de beszélhetek velük, az meg a non plus ultra, ha személyesen is találkozhatunk (hiába, 255 km, az 255 km). 

Van egy szerető vőlegényem, aki kiáll mellettem, elfogad olyannak, amilyen vagyok, aki mellett magamat adhatom, szépnek érezhetem magam, s akit én viszont szerethetek. Már lassan 6 éve együtt vagyunk, de olyan, mintha már korábban is ismertük volna egymást. 

Van egy szeleburdi kutyánk, aki mellett egyáltalán nem unatkozunk, s aki nélkül néha ki sem mozdulnánk a lakásból, de mégis elmegyünk vele sétálni. 

Végül, de nem utolsó sorban, itt vagytok nekem TI, akik minden kedves hozzászólással, emaillel ösztönöztök arra, hogy ne hagyjam abba, inspiráltok.

Nem tudom, hogy mi lenne velem ha ők nem lennének az életemben, valószínűleg egy besavanyodott vénlányként halnék meg. 

A Little Reasons To Smile rovatot azért indítottam el, hogy összegyűjtsem azokat a pillanatokat, élményeket, tárgyakat, eseményeket, amik boldoggá tettek, s hogy később, egy rossz pillanatomban (vagy ha elfelejteném, hogy miért érdemes élni) elővehessem őket, visszaolvashassam. Mert lehet, hogy a blogon minden vidámnak tűnik, de bizony vannak olyan napok, amikor a bloggert sötét gondolatok kerítik hatalmukba, amikor semmi sem sikerül, legszívesebben otthagynánk mindent és elköltöznénk egy lakatlan szigetre. De ezeket túl lehet lendülni, csak akarni kell :) 

Elsőre talán egy kicsit nehéz témát sikerült "választani", kíváncsi vagyok rá, hogy a többiek hogyan oldják meg :)

A többiek bejegyzései

1. Réku                          2. Mike
3. Mesy és Detti             4. Dorka
5. Nallag