Spontán kiruccanás a Balatonra | Balatonfüred

Annak ellenére, hogy Győr nagyváros, arról nem is beszélve, hogy megyeszékhely, eléggé alul teljesít a május elsejei programok terén. 8 éve élünk itt és egyszer sem volt olyan program, műsor, amire szívesen elmentünk volna. Persze a mulatós, diszkós koncertekből, búcsús hangulatból nincs hiány, de engem a világból ki lehet kergetni velük, nem vagyok vevő rájuk, nem erre vágyok. 

Emlékszem gyerekkorom majálisaira, amikor otthon a sportpálya lelátóján pirultunk a tűző napon, vattacukrot, fagyit ettünk, miközben a színpadon a város néptáncosai, táncklubjai léptek fel (a közönség első soraiban természetesen a kisebbség foglalta el a "legelőkelőbb" helyeket). Akkoriban ez tökéletes program volt, mert bár néha szívesebben ücsörögtem volna otthon a kertben, mégis jól éreztük magunkat, mosolyogva gondolok vissza ezekre az időkre. 

Azóta felnőttem, elköltöztem, s most igyekszem megtalálni azokat a programokat, amik segítségével kikapcsolódhatunk, amik egy kicsit kiszakítanak a szorgos hétköznapokból. Így jött az a spontán ötlet, hogy ruccanjunk ki Balatonfüredre egy kicsit. Tinikoromban voltam utoljára a Balatonon, de a mostani énem már tiltakozik azellen, hogy csakis strandolás miatt keressem fel a magyar tengert. Kamaszkorom óta nem vagyok egy strandolós típus, mindig is feszélyezve érzem magam. Nem vonz egyáltalán, hogy heringek módjára nyomorogjak a parton, véres csatát vívjak egy jó, árnyékos, de mégis napos helyért, a kaja indokolatlanul drága, a vízben örökösen a nyakadba ugrálnak, mert "nem elég nagy" a terület, és még sorolhatnám. Na meg én sem vagyok egy strandkompatilis testalkat, ha tehetném pólóban és rövidgatyában úszkálnék a vízben. :D 

Szóval miután bedobtam az ötletet, hogy mi lenne ha kirándulnánk egyet Füredre, és beleegyező válasz érkezett, elsején reggel útrakeltünk. Vonattal és busszal mentünk, mert bár mehettünk volna egyenesen busszal is, de egyikőnk sem tud a fenekén megülni több, mint két órát és ráadásul többe is került volna az út. Veszprémig vonattal - át a Bakony vadregényes tájain, az alagutakról nem is beszélve - majd onnan busszal mentünk tovább. Nagyon nem terveztük meg az utat, a látnivalókat, nekem elég volt, ha a parton, a Balaton mellett sétálunk, ücsörgünk. 

Innentől pedig beszéljenek a képek, szerencsére jó időt fogtunk ki, igaz néha elborult és a szél is fújt, de legalább nem volt annyira hideg és az eső sem esett, ennél pedig nem is kellett több :) Ha valamit megtanultam azon a napon, az az, hogy a hajón k***a hideg van a menetszél miatt és a pulcsimat ne a derekamon viseljem, hanem vegyem fel :D Komolyra fordítva a szót, mostantól bátrabban találok ki ilyen kis kiruccanásokat, szuper kis nap volt!