Mostanában viszont újra feléledt bennem a gondolat, hogy ismét előveszem, hiszen mégiscsak szerettem vezetni, jó volt, hogy ott volt benne minden tennivaló, és néha-néha azért sikerült előcsalogatnom a mélyen bennem rejlő kreativitást :) Ebben a bejegyzésben összeszedtem azt az 5 + 1 dolgot, amit megtanultam ezalatt a majdnem 10 hónap alatt, hogy álljanak itt nekem emlékeztetőül, ha ismét elbizonytalanodnék és feladnám, de azoknak is ajánlom, akik most ismerkednek ezzel a világgal, hátha ezek ismeretében bátrabban vágnak bele az alkotásba és nem bizonytalanodnak el, mint én ;)
1. I ♥ LEUCHTURM1917
Nagyon sok helyen - tapasztalt BuJo használóktól is - azt hallani kezdőknek szóló tanácsként, hogy elsőre, mintegy kipróbálásra elég egy notesz, egy sima négyzetrácsos füzet is, és csak akkor beruházni egy komolyabb, Leuchturm1917 noteszre, hiszen egyáltalán nem egy olcsó dologról van szó. Ha netalán nem válna be ez az egész, könnyít a lelkünkön, hogy nem volt nagy áldozat, nem fektettünk bele rengeteg pénzt. Persze, ez így is van jól, azonban nekem igenis számít, hogy milyen füzetben vezetem, már a kezdetektől ilyen füzetben képzeltem el a teendőim és egyéb listáim vezetését. Bár az én BJ-omat kipróbálásra kaptam Zeziltől, de kétségkívül kifizettem volna érte azt az 5000 Ft-ot is, sőt, ha betelik, már ki is néztem a következő jegyzetfüzetet, amit megveszek majd magamnak :)
2. NEM A KÜLALAK A LÉNYEG
Az Instagram és a Pinterest telis tele van szebbnél-szebb BuJo illusztrációval, nem győzök gyönyörködni, hihetetlen, hogy milyen ügyesek egyes emberek. Amikor elkezdtem, én is ilyennek képzeltem el, ám hamar be kellett látnom, hogy engem nem áldott meg a sors ilyen kézügyességgel, sajnos megragadtam a pálcikaembereknél. Hiába próbálgattam, valahogy a betűim sosem kanyarogtak olyan szépen, mint ahogyan a képeken láttam és ez bizony alaposan a kedvemet szegte. Így elhatároztam, hogy többé nem erőltetem a szép kézírást és a kalligráfiát a journalozásnál, ami nem megy, azt el kell engedni, különben folyamatosan frusztrálni fog, márpedig én nem akartam/akarom abbahagyni.
Az Instagram és a Pinterest telis tele van szebbnél-szebb BuJo illusztrációval, nem győzök gyönyörködni, hihetetlen, hogy milyen ügyesek egyes emberek. Amikor elkezdtem, én is ilyennek képzeltem el, ám hamar be kellett látnom, hogy engem nem áldott meg a sors ilyen kézügyességgel, sajnos megragadtam a pálcikaembereknél. Hiába próbálgattam, valahogy a betűim sosem kanyarogtak olyan szépen, mint ahogyan a képeken láttam és ez bizony alaposan a kedvemet szegte. Így elhatároztam, hogy többé nem erőltetem a szép kézírást és a kalligráfiát a journalozásnál, ami nem megy, azt el kell engedni, különben folyamatosan frusztrálni fog, márpedig én nem akartam/akarom abbahagyni.
3. NYUGI, HIBÁZNI SZABAD!
Aki elkezd BuJo-t vezetni, egy tökéletes tervező lebeg a szemei előtt, minden rajz és vonal a helyén van, nincsenek elírások, javítgatások, lehúzások. A valóságban azonban ez nem így van, elég egy pillanatra máshova nézni, máris kizökkenünk, máris nem oda húzunk egy vonalat, ahova szerettük volna, kihagyunk betűket, stb. Amikor láttam egy videóban, hogy hibázott az illető és mégsem bosszankodik miatta, beláttam, hogy ez a dolog velejárója és inkább beszereztem egy hibajavító rollert a biztonság kedvéért :) A hiba kijavításához használhatunk hibajavítót (nekem a rolleres vált be a legjobban), de használhatunk matricákat, képeket, dekortapaszokat is, így akár még sokkal jobb is lehet a végeredmény, ha pedig mégsem válik be egyik megoldás sem, akkor egyszerűen csak ragasszuk össze a lapokat :D Az én tervezőmben is például nem egy oldal van összeragasztva, mert nem tetszett az eredmény, így ahelyett, hogy áthúztam volna, inkább összeragasztottam (az más kérdés, hogy egy picit átüt a lapon a tinta, és egy-két oldalszám kimarad, de legalább nem szúrja ki a szemem a hiba) és tiszta lappal mentem tovább. El kell fogadni azt, hogy az ember hibázhat, amiken túl kell lépni, lapozni kell egyet a füzetben és újrakezdeni, csak valamivel figyelmesebben :)
Aki elkezd BuJo-t vezetni, egy tökéletes tervező lebeg a szemei előtt, minden rajz és vonal a helyén van, nincsenek elírások, javítgatások, lehúzások. A valóságban azonban ez nem így van, elég egy pillanatra máshova nézni, máris kizökkenünk, máris nem oda húzunk egy vonalat, ahova szerettük volna, kihagyunk betűket, stb. Amikor láttam egy videóban, hogy hibázott az illető és mégsem bosszankodik miatta, beláttam, hogy ez a dolog velejárója és inkább beszereztem egy hibajavító rollert a biztonság kedvéért :) A hiba kijavításához használhatunk hibajavítót (nekem a rolleres vált be a legjobban), de használhatunk matricákat, képeket, dekortapaszokat is, így akár még sokkal jobb is lehet a végeredmény, ha pedig mégsem válik be egyik megoldás sem, akkor egyszerűen csak ragasszuk össze a lapokat :D Az én tervezőmben is például nem egy oldal van összeragasztva, mert nem tetszett az eredmény, így ahelyett, hogy áthúztam volna, inkább összeragasztottam (az más kérdés, hogy egy picit átüt a lapon a tinta, és egy-két oldalszám kimarad, de legalább nem szúrja ki a szemem a hiba) és tiszta lappal mentem tovább. El kell fogadni azt, hogy az ember hibázhat, amiken túl kell lépni, lapozni kell egyet a füzetben és újrakezdeni, csak valamivel figyelmesebben :)
4. A KEVESEBB NÉHA TÖBB
Sokszor értelmetlennek tartottam, hogy olyan hétköznapi dolgokat is beleírok, mint pl. a bevásárlás vagy a posta, mosogatás, ágyazás, hiszen ezek nem épp a legfenszibb események, és így bizony nagyon sokszor üresek maradtak a napi tervezőben a sorok. A tervezők közül már kipróbáltam a heti és napi tervezőt is, s úgy tűnik a heti vált be a legjobban, ugyanis napi szinten nincs annyi feladat, amiért érdemes lenne egy egész - vagy fél - oldalt fenn tartani erre a célra. Más lenne, ha szép rajzokkal, képekkel tele tudnám tűzdelni, de ahogy fentebb említettem, ebben nem vagyok valami jó. Így a minimalista stílus mellett döntve jövőre a kevesebb néha több elvet fogom vallani, továbbra is maradok a heti tervezőnél.
Sokszor értelmetlennek tartottam, hogy olyan hétköznapi dolgokat is beleírok, mint pl. a bevásárlás vagy a posta, mosogatás, ágyazás, hiszen ezek nem épp a legfenszibb események, és így bizony nagyon sokszor üresek maradtak a napi tervezőben a sorok. A tervezők közül már kipróbáltam a heti és napi tervezőt is, s úgy tűnik a heti vált be a legjobban, ugyanis napi szinten nincs annyi feladat, amiért érdemes lenne egy egész - vagy fél - oldalt fenn tartani erre a célra. Más lenne, ha szép rajzokkal, képekkel tele tudnám tűzdelni, de ahogy fentebb említettem, ebben nem vagyok valami jó. Így a minimalista stílus mellett döntve jövőre a kevesebb néha több elvet fogom vallani, továbbra is maradok a heti tervezőnél.
5. AMI MÁSNAK BEVÁLIK, AZ NEM BIZTOS, HOGY NEKEM IS
A neten rengeteg cikk szól arról, hogy miket kell(ene) tartalmaznia a Bullet Journalnak, azonban egyáltalán nem biztos, hogy nálam is működnek azok az oldalak, amik másnál beváltak. Ezalatt a pár hónap alatt kitapasztaltam, hogy nálam mik válnak be, miket szerettem havi szinten vezetni és ami szinte már nyűgnek számított, azt száműztem. Ilyen volt pl. a havi kedvencek, egyetlen egy oldalig jutottam vele még márciusban, azóta ezzel inkább nem is bajlódok, pedig néha olyan jó lenne összeszedni a kedvenceket... Vagy ilyen volt a bevétel és a kiadás tracker, eleinte jó volt vezetni, majd - ahogy a havi költségvetéssel általában - ezzel is elcsúsztam, így abbahagytam, a következő hónapba már nem került be. A Time trackert is eleinte jó volt vezetni, érdekes volt látni, hogy mivel töltöm a napjaimat, de egy idő után unalmassá vált a vezetése, minden nap szinte ugyanolyan volt, de akinek érdekesebben telnek a napjai, annak biztos bejön ez a tracker ;)
+ 1 Érdemes sok Bullet Journal-lal foglalkozó oldalt, Pinterestes táblát, Instagram fiókot követni, hiszen rengeteget lehet tanulni belőlük, és nem mellékesen fenn tartják a lelkesedést, ugyanis sokszor észrevettem magamon, hogy ha sok ilyen képet nézegetek, kedvet kapok a naplózáshoz. :)
A neten rengeteg cikk szól arról, hogy miket kell(ene) tartalmaznia a Bullet Journalnak, azonban egyáltalán nem biztos, hogy nálam is működnek azok az oldalak, amik másnál beváltak. Ezalatt a pár hónap alatt kitapasztaltam, hogy nálam mik válnak be, miket szerettem havi szinten vezetni és ami szinte már nyűgnek számított, azt száműztem. Ilyen volt pl. a havi kedvencek, egyetlen egy oldalig jutottam vele még márciusban, azóta ezzel inkább nem is bajlódok, pedig néha olyan jó lenne összeszedni a kedvenceket... Vagy ilyen volt a bevétel és a kiadás tracker, eleinte jó volt vezetni, majd - ahogy a havi költségvetéssel általában - ezzel is elcsúsztam, így abbahagytam, a következő hónapba már nem került be. A Time trackert is eleinte jó volt vezetni, érdekes volt látni, hogy mivel töltöm a napjaimat, de egy idő után unalmassá vált a vezetése, minden nap szinte ugyanolyan volt, de akinek érdekesebben telnek a napjai, annak biztos bejön ez a tracker ;)
+ 1 Érdemes sok Bullet Journal-lal foglalkozó oldalt, Pinterestes táblát, Instagram fiókot követni, hiszen rengeteget lehet tanulni belőlük, és nem mellékesen fenn tartják a lelkesedést, ugyanis sokszor észrevettem magamon, hogy ha sok ilyen képet nézegetek, kedvet kapok a naplózáshoz. :)
Ha Ti is használtok BuJo-t, mit tanultatok meg a használata során, mi az, ami továbblendít benneteket, ha elér az alkotói válság?
Szia! Ezt az oldalt most találtam, szerintem szupi inspiráció lehet a témához :) Bár én nem vezetek semmi ilyen füzetet, de nagyon tetszenek a kis rajzok.
VálaszTörléshttp://www.unnepidekor.com/search/label/BULLETJOURNAL