Mi ez? A Napzárta egy olyan NAPI rovat, amely során minden este felteszek egy kérdést, amire vagy hosszan, vagy pedig röviden fogok válaszolni és ami a legjobb - és amit nagyon szeretnék -, hogy ti is beszállhattok, nagyon örülnék neki, ha ti is megválaszolnátok őket :) A rovat lényege, hogy megőrizzük azokat a pillanatokat, élményeket, érzelmeket, amik mellett sokszor elmegyünk, elfelejtjük, ha pedig valami rossz volt, akkor visszaolvasva még tanulhatunk is belőle :) Reményeim szerint ez megtanít a rendszerességre, hogy nyitott szemmel járjak a világban, s még akár jól is szórakozhatok/szórakozhatunk közben :)
Elszomorított ma valami?
Igen :/ Ahogy az előző, kutyusos bejegyzést írtam, elszomorított, hogy a 21. században még léteznek ilyen felfogású emberek és ami a legrosszabb, hogy a gyerekeiknek is ezt adják át :(
emelkednek a repjegy árak és még nem tudok venni :( :D Bár ez inkább bosszantó...
VálaszTörlésHátha lesz valami jó kis akció, amikor lecsaphatsz rá ;)
TörlésAz elhízás, amit napról-napra látok embereknél. Sajnos a sürgősségi osztályra naponta érkeznek emiatt szívelégtelenségben szenvedő betegek.
VálaszTörlésSajnos a sérv miatt én is sokat szedtem fel magamra, így lesz mit leadnom :( sérvvel nehéz olyan mozgást találni, ami jó, úsznom kellene, azt ajánlotta a doki, így lehet az lesz :) bár ezer éve nem jártam se strandon, se uszodában :D
TörlésOne Piece animét néztem, és egy jeleneten szomorodtam el.
VálaszTörlésÉn is hajlamos vagyok a filmek, mesék egy-egy jelenetén elszomorodni, nagyon bele tudja magát élni az ember :)
TörlésEgyedül hagytam Rukit fél napra, mert órára mentem és onnan dolgozni. Meg Dávid is hazament, így egyedül leszek a héten.
VálaszTörlésRuki hogy viselte a magányt? :) És te, hogy Dávid sem volt otthon? Mindig nehéz, ha a másik felünk nincs otthon :/
TörlésA kutyusos cikkeden. Igazából inkább tehetetlen dühöt éreztem. Amin tényleg elszomorodtam, hogy nincs elég perc egy napban, hogy mindenre legyen időm :c
VálaszTörlésSajnos sokan vannak még, akiknek akkor sem lenne elég a nap, ha 32 órából állna :/
TörlésElszomorított, hogy amikor reggel belenéztem a tükörbe, rájöttem, hogy a új Heidi Klumos frufrummal pont úgy nézek ki, mint egy 90-es évekbeli fiúbanda énekese.
VálaszTörlésBocsi, de ezen elnevettem magam :) Én minden reggel úgy nézek ki, mint akit az éjszaka megtéptek, szóval nálam sem túl rózsás a helyzet :D
TörlésDurva, hogy pont ma tetted fel ezt a kérdést, bár az utóbbi néhány napom sokkal több volt, mint szomorú. Ma ugyanis az én gyönyörű, 4 éves barátom, az édes drága tacskóm, a kicsi Lala megszabadult szenvedéseitől és egy jobb helyre "költözött". Még mindig próbálok felébredni ebből a rémálomból, de valahogy nem akar véget érni. Eléggé szíven is ütött a mai blogbejegyzésed. Milyen dolog egy kutyát a színe alapján megítélni? A kutyák se válogatnak az emberek között, egyszerűen csak szeretnek, ebből is látszik, mennyivel "többek" tudnak lenni az embernél. (bocsánat, ha nagyon lehangoló voltam)
VálaszTörlésJaj istenem sajnálom :( részvétem a kutyus miatt, már mi is búcsúztunk el 2 kutyánktól is, borzasztó érzés :(
TörlésVeszekedés, utálom, mikor a közelemben veszekszenek.
VálaszTörlésnem megy a lakás rendben tartása -évek óta küszködök ezzel, olykor úgy érzem, a családban egyedül vagyok aki tenne ezért (férj sokat dolgozik, amúgy rendes, a gyerekek miatt nehéz meg nekem is sok cuccom van). Évek óta szeretnék eljutni egy szintre és hiába próbálkozom, meg selejtezek, mintha csak egyhelyben toporognék. Tegnap sütött először a nap hosszabb kihagyás után mifelénk és ez eszembe juttatta, hogy tavaly tavasszal is ugyanitt tartottam :( Na de azért ez legyen a legnagyobb gondom, vannak ennél nagyobb bajok is!
VálaszTörlésEzen nem érdemes szomorkodni, csak rosszabb lesz így. Mindig kicsit haladj előre, tűzz ki minden napra vagy hétre egy területet, ahol lomtalanítasz, de kezdj bele egyszerre sok mindenbe :) Ismerős érzés, és nagyon nem jó :(
TörlésMivel lebetegedtem,így folyamat szomorú vagyok,mert fájok. Viszont próbáltam jól elfoglalni magam. találkoztam egy barátommal és utána egy barátnőmmel és mindkettőjükkel jól éreztem magam,jókat nevettem (:
VálaszTörlésJobbulást neked, a barátokkal mindig jó találkozni, igazi gyógyír, a nevetés pedig csak a hab a tortán :)
Törlés