Gyerekkori kedvenc: A zöldborsóleves

Orbán Szilvi | október 16, 2013
Vitathatatlanul ősz van. Ebben a hideg, nyálkás időben jól esik az ember lelkének (gyomrának meg pláne) egy jó adag forró, gőzölgő leves. Bár bevallom, hogy még mindig nem sikerül több levest főzni, mint azt egyszer, régen elhatároztam, de azért néha rávisz a lélek, hogy főzzek egy nagy adaggal :)

Ezúttal zöldborsólevest főztem, ami mellé nálunk nem társulhat más második fogásként, mint a palacsinta. Nem tudom, miért, így szoktam meg, oothon is ha borsóleves volt, akkor palacsinta volt utána.
Borsólevesből is sokféle változat van, a tipikus, menzás leves szigorúan csak konzerv borsóból készült. Egy ismerősömmel anno sokat vitatkoztunk, mert szerinte a borsólevesbe cukor kell és akkor jó, ha zöld (mármint a leves). Igen, lehet, hogy éttermekben így szolgálják fel (szakács és pincér a lelkem...), de én akkor sem azt az ízt szoktam meg. Nekem A borsóleves (eeegen, nagy A-val) az amit, és ahogyan anya készíti, pirospaprikával, s cérnametélttel, mert az kell hozzá :) Szerencsére ezt az egy receptet nagyon jól megtanultam tőle, ez az egyetlen, amit soha sem sikerült még elrontanom, akár csukott szemmel is meg tudnám főzni :)Bármikor jöhet egy nagy fazékkal belőle, garantáltan elfogy :)


Hozzávalók (nem írok konkrét mennyiséget, minden ízlés kérdése)
zöldborsó
sárgarépa
fehérrépa (mi nem szeretjük, ezért kihagyom belőle mindig)
krumpli
paradicsom
paprika
petrezselyemzöld
leveskocka
só, bors, pirospaprika
hagyma
olaj

A hagymát apró kockákra vágjuk és olajon üvegesre pároljuk, majd hozzáadjuk a borsót, répát, fehérrépát és krumplit is. Egy ideig együtt pároljuk őket, mjd felöntjük vízzel, dobunk bele leveskockát és kb. 1 fakanálnyi pirospaprikát, de aki jobban szereti, az tehet bele többet is, csak nehogy keserű legyen. Mehet bele a paradicsom és a paprika is, no meg a petrezselyemzöld is. Nincs más dolgunk, mint szép lassú tűzön készre főzni. Ha megfőttek a zöldségek, adjuk hozzá a tésztát is (ha türelmetlenek vagyunk, a cérnametélt a legjobb, mert az gyorsan kész van), egyet forraljunk rajta és már ehetjük is.

Hátha most, hogy közeleg a tél, jobban megjön a kedvem a levesekhez és így a Soup(kul)túra rovat is gyarapodhat még bejegyzéssel :)) 

Ti hogy készítitek?

4 megjegyzés:

  1. A fehérrépát én mindig nagy darabokban hagyom benne. Az íze kifő, utána kiveszem belole, mert senki sem eszi meg.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mi az ízét sem szeretjük, ezért sem főzöm bele :) Viszont érdekes, mert amit anya főz, legyen az húsleves vagy borsó, abban is van és azt mégis megeszem :) De ha én főzöm, igyekszem elkerülni azokat a hozzávalókat, amit nem szeretünk :)

      Törlés
  2. A miénk sokkal puritánabb. Kevés olajon megpárolom a borsót, meghintem kevés liszttel, őrölt paprikával, felengedem vízzel. Sózom, belerakom a sárgarépát és a petrezselyemgyökeret, szintén egészben, mert mi sem esszük. Ha a gyökerek megpuhultak, galuskát szaggatok bele. Apukám a cukros változatot szokta meg gyerekkorában, de ezt is megette, viszont rakott bele cukrot. Brrr. De a palacsinta nálunk sem maradhatott el utána. Móni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hmmmm, ez így is biztos nagyon finom, imádom a galuskát, de még mindig nem szeretem csinálni :/ ritkán van nokedli is köretnek, pedig imádjuk :/ Én sem tudom elképzelni cukorral, eleve a borsó is édeskés (főleg ha jó zsenge).
      Hát igen, a pali az kötelező :D

      Törlés