{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Álomállás

Orbán Szilvi | július 30, 2015

Ismét eltelt 2 hét az előző VKP óta, s most újra összegyűlt a csapat, hogy megosszuk gondolatainkat a kisorsolt témáról :) Először fogalmam sem volt, hogy hogyan is fogjak hozzá, meg úgy egyébként is, miről is írhatnék ezzel kapcsolatban? Egészen ma reggelig ízlelgettem a számban ezt a témát, gondolkoztam, rengeteget agyaltam rajta, de nehezen jutottam dűlőre. Lássuk, mit sikerült kihozni belőle :)

Szia! Ha először jársz itt és nem tudod, mi is ez a Vigyázz! Kész! Posztolj! dolog, itt olvashatsz bővebben róla. Ha esetleg kedvet kaptál és szeretnél Te is csatlakozni, írj egy e-mailt az eletespillecukor@gmail.com címre és válaszban elküldök minden infót és a  következő témát is, amibe már be is tudsz majd kapcsolódni :) A megadott téma maradjon TITOK az olvasók számára! :) Az eddigi VKP bejegyzéseit itt olvashatod el :) 

Gyerekkorunkban sokszor megkérdezik, hogy mik szeretnénk lenni, ha felnövünk. Fogalmam sincs, hogy akkoriban mit feleltem, s sajnálatos módon anya sem emlékszik már rá :(  
Én mindig is az a típus voltam, akinek nem voltak tervei, elképzelései, de erre nem is vagyok büszke, nem egy jó életfelfogás. Nagyon sokszor megpróbáltam rajta változtatni, több-kevesebb sikerrel, de inkább kevesebbel. A kezdeti lelkesedés mindig nagyobb volt, mint a folytatásban, de azért valahogy mindig alakult.

Ma délelőtt a kezembe akadtak a régi gyerekkori könyveink, s  mosolyogva emlékeztem vissza, hogy mennyit játszottunk tanítónéniset. Nagyon szerettem pipálni, "láttamozni", egyeseket kiosztani :D Szinte nincs olyan könyv, amiben ne lennének leosztályozva az oldalak. Még a teljesen hibátlan oldalon is képes voltam egyest kiosztani :D Ebből kiindulva valószínűleg tanító - tanár biztosan nem - is lehetett volna belőlem, azonban a kommunikációval, a szerepléssel kapcsolatban már akkor is hadilábon álltam. Sosem szerettem mások előtt szerepelni, a felelések is rémálmok voltak, pláne ha épp nem készültem aznapra. De mivel a tanítónéni nem a háttérben dolgozik, s nem csak dolgozatokat javít és osztályoz, így letettem arról a tervemről, hogy erre a pályára készüljek és komolyabban foglalkozzak ezzel a dologgal. 

http://weheartit.com/entry/135111192/search?context_type=search&context_user=miss_fabulous15&page=1&query=dreamjob&sort=most_recent

Nagyon szeretek gépelni, szöveget, adatokat bevinni számítógépbe, fénymásolni, nyomtatni, de például az adatbázis kezelőhöz és az excelhez már analfabéta vagyok :D A kommunikáció sem az erősségem, így akinek a titkárnői állás jutott eszébe, nálam kilőve. Amikor diákmunkásként egy bankban dolgoztam, pont ezek tartoztak a munkakörömbe, plusz az új ügyfelek papírjait, szerződéseit fűzögettem le, ABC sorrendbe tettem a szekrényekben a mappákat, szóval csupa olyan feladatom volt, amit más utált, de én mégis szerettem. 

Arra már biztos ti is rájöttetek, hogy papír-és írószermániás vagyok, a csokifagyi mellett ezekben is szívesen úszkálnék, mint Dagobert bácsi az aranyában (csak belém ne álljon egy cerka vagy toll :D). 
Legszívesebben egy ilyen webshopot működtetnék, egy saját kis raktárt fenntartani, saját kezűleg csomagolni és postázni, egy kis marketing is jöhet, csak ne kelljen emberekkel foglalkozni, ezt meghagynám másnak :D Igen, ez lenne a legideálisabb munka, azaz az ÁLLOMÁLLÁS számomra, ha valaki tud ilyet, szóljon ;) :P


A többiek posztját a linkeken éritek el ;)



Nektek mi az álomállásotok? Megtaláltátok már? 

2 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszett a poszt, érdekes mert szerepelni én sem szerettem, sőt nem is az erősségem, mégis nap mint nap emberekről kell beszámolnom... milyen napjuk volt, mi történt velük, mit csináltak :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett :) Én a mai napig nem szeretek szerepelni, minden bajom van :D

      Törlés