Emlékszem, amikor elköltöztem otthonról, már nem számíthattam anya finom fogásaira (viszont milyen jól esik anya főztje, amikor hazalátogatok, nyammmm), rádöbbentem, hogy onnantól kezdve nekem kell v a l a m i t letenni az asztalra és hát mit szépítsem, betojtam :D Finoman szólva sem vagyok egy nagy tehetség a konyhában, nincs meg az a képességem, hogy felcsapom a kamra,- és a hűtőajtót, majd az ott található alapanyagokból rittyentek egy háromfogásos ebédet/vacsorát. Irigylem azokat, akik eme képesség birtokában vannak, nekik valószínűleg nem jelent akkora kihívást a főzés.
