Állati jó séta a győri állatkertben

Több, mint egy hónapnyi kihagyás után nagyon fura itt lenni, nehéz ismételten felvenni a fonalat, de azért megpróbálom, hátha sikerül :) Az elmúlt hetekben - sőt, mondhatni egész áprilisban - engem is elért a tavaszi fáradtság, nem volt kedvem semmihez sem, legszívesebben csak döglöttem aludtam volna egész nap. Megrekedtem a mókuskerékben, munka - evés, ivás - alvás, ezek mennek (meg a bárányfelhők, haha), még a bloghoz sem volt semmi kedvem, pedig van pár olyan bejegyzés, amivel lógok még, de a hosszú kihagyás után nehéz ismét billentyűzetet ragadni. Muszájból pedig nem akartam írni, hiszen meglátszott volna a végeredményen, és ezt elkerülvén inkább meg sem nyitottam a szerkesztőt.

Nem olyan régen azonban itt volt Ő tesója, s hogy kihasználjuk a ragyogó napsütést és egy kicsit kimozduljunk itthonról, kilátogattunk a győri állatkertbe. Már volt egy ilyen posztom róla, akkor a családdal voltunk, de sóginő (mi így hívjuk egymást) még nem volt egyszer sem, amikor meg menni akartunk, hirtelen elromlott az idő, most viszont semmi sem akadályozhatott meg bennünket :) 

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én 33 évesen is szeretek állatkertbe járni, a győrit pedig különösen szépnek találom, szép és csendes a környezet, nagyok a területek, de mégsem annyira, hogy az ember eltévedjen / elveszítse a  fonalat, hogy merre járt már és merre nem, ráadásul az állatkert egyre csak szebb lesz, most hogy jön a nyár (mit is beszélek, a tavasz érdeklődés hiányában elmaradt és egyből a nyárba léptünk), eszméletlen szép zöld lett minden, az állatok is javarészt kinn voltak, igaz általában az árnyékban hűsöltek.

Veszprém Zoo

Bár szokták mondani, hogy nagy az Isten állatkertje (és alacsony a kerítés), így nem is kellene az embernek messzire mennie, de én még így is nagyon szeretek állatkertbe járni. Annak ellenére is, hogy sajnálom az állatokat, hogy olyan kis helyre vannak bezárva (a sok idióta látogatóról nem is beszélve, akik a tiltás  ellenére etetik és hergelik őket). A hétvégén Veszprémben jártunk, s bár a térkép alapján nem tűnt nagynak, alaposan elfáradtunk, mire körbe jártuk, arról pedig egyáltalán nem volt szó, hogy hegyet is mászunk közben :D

A legjobban az odaút miatt voltam bezsongva, imádok vonatozni, ráadásul gyönyörű vidéken vezet az út, a sebesség pedig olyan, mintha pl. a lillafüredi kisvasúttal robognánk :) Nem is bírtam ki anélkül, hogy ne dugjam ki a fejem az ablakon, s nézzem, ahogy az erdő mélyén kanyargunk, a mozdony hol eltűnik, hol pedig előbújik a kanyarokban (Na és az alagutak, aaawwww *.*). Nem is én lennék, ha néha nem "legyezett" volna meg egy-egy levelekkel teli faág, de így jár az, aki kicsibb kijjeb hajol :P :D

Közös kiruccanás a családdal :) | Xantus János Állatkert

A húsvét úgy alakult, hogy nem mi utaztunk, hanem a család jött (ha a hegy nem megy, ugye...) hozzánk erre a pár napra. Szombaton gyönyörű, napos idővel ajándékozott meg bennünket az időjárás és anya javaslatára kibuszoztunk a győri állatkertbe. Korábban Ő és én már voltunk ott, de még most is ugyanolyan jó volt, mint akkor. Sőt, azóta átadták a legmodernebb játszóteret is, a Zarzura elveszett oázist, ahol a gyerekek apraja nagyja önfeledten vezetheti le a még megmaradt energiáját, miután bejárták a parkot, a szülők pedig megpihenhetnek a padokon, illetve a vendéglátó teraszon :)

Maga a park nagyon szép, csendes, rengeteg fával és itt végre nem kell vadászni az ülőalkalmatosságokat, ha elfáradtunk és megpihennénk egy kicsit. Az állatok nyugodt, rendezett környezetben élik kis életüket, sokszor észre sem veszik, hogy bámulják őket :D Közel sincs annyi állat, mint a fővárosiban, de azért így is jól el lehet tölteni egy napot a családdal. Annak ellenére, hogy mindenhova kivan téve, hogy az állatokat tilos etetni, még így is vannak olyanok, akik vagy nem tudnak szöveget és képet értelmezni, vagy egész egyszerűen tojnak az egészre, nem egyszer láttuk, hogy vagy fűvel, vagy banánnak etették őket. Lehet kapni zoo csemegét, nem értem, hogy miért nem lehet azzal beérni, azt nyugodtan lehet adni nekik... Rosszallóan is néztem egy családra, de szerintem akkor sem esett le nekik :D 

A kifutók úgy vannak elrendezve, hogy szépen lehessen haladni közöttük, nem téved el az ember, nem maradnak ki állatok sem (a fővárosiban rendszeresen kimaradt, mert elvesztettük a fonalat, hogy mit láttunk már és mit nem), mindent szépen be lehet járni. Szerencsére elég sokan úgy döntöttek az állatok közül, hogy engednek a látogatóknak és kinn tartózkodtak a kifutón :) Egyedül a törpe víziló pihent a helyén. Egy helyre nem voltam hajlandó bemenni, mégpedig a hüllőházba, a hideg is kiráz tőlük, nem bírom a látványukat :) Mondjuk a teknősök cukik.

A képeket nem én készítettem, hanem a hugicám, így a ő engedélyével mutatom most meg nektek őket, vigyázat sok-sok kép következik, de így is csak egy részét válogattam be ebbe a bejegyzésbe :D 

Magán Zoo Abonyban

Először a beszámolót szerettem volna hozni, de rájöttem, hogy egy csomó kép még húgomnál van, így most egy állati kirándulásról mutatok pár képet, ha nem bánjátok :)

Nálunk már megszokott dolog, hogy minden májusban bográcsozást csapunk a kertben, de idén úgy döntöttünk, hogy kihasználjuk a jó időt és azt, hogy én is otthon vagyok, s kirándulunk együtt egy kicsit :) Két lehetőség közül választhattunk, az egyik az abonyi állatkert, a másik pedig a poroszlói ökocentrum volt, mi az előbbi mellett tettük le a voksunkat, Levinek így is elég volt ez a kis kirándulás, a nap végére be is szundított a babakocsiban :) 

Nem egy hatalmas állatkertet kell elképzelni, ez gyakorlatilag egy magán állatkert, mint azt a neve - Magánzoo - is mutatja. Az állatok száma sem sok, nincsenek annyira különleges fajok sem, de egy 2 éves gyereknek rengeteg élményt és érdekességet tartogatott :) Legutóbb mikor ott jártunk még húgom kis általános iskolás volt, szóval az már nem most volt :D De nem vettünk észre olyan nagy változást, még az a bugyután vigyorgó kecske is ott volt :D Az egész nap nagyon kellemesen telt, igaz már az elején majdnem elvettük Levi kedvét az egésztől, ugyanis egy teve szépen bekapta a kis kezét a zoo csemegével egyetemben. Szerencsére nagyobb volt az ijedelem, nem történt semmi baj és pár perc múlva már túl is volt az egészen :) De szerintem ha legközelebb tevét lát, biztos eszébe jut majd...  Az egész parkot be lehet járni néhány óra alatt, de ha az embernek szerencséje van és le tud ülni ebédelni, akkor tovább is kellemesen élvezheti a jó levegőt :)