Elárulok valamit: sosem gondoltam volna, hogy én valaha könyvajánlót fogok írni a blogra :) Ugyanis nem vagyok az a típus, aki falja a könyveket, nincs is sok könyvünk itthon. Ez persze nem jelenti azt sem, hogy nem szeretek olvasni, vagy, hogy nem lennék művelt, pusztán lusta vagyok és sokszor azt sem tudom, hogy milyen könyvek is érdekelnének igazán. Nagyon bizonytalan vagyok egy-egy könyv kiválasztásában, sokszor még annak ellenére is, hogy elolvastam a tartalmát vagy elolvastam róla egy ajánló bejegyzést valamilyen oldalon, blogon.
Aztán tavaly előtt (nagyon nehezen szokom meg, hogy már 2014 van :)) Via blogján olvastam egy ajánlót Papp Diána Kerek perec c. könyvéről. Nagyon szeretem Via írásait olvasni, s ahogy leírta a véleményét a könyvről, egyből megtetszett. Nem csak maga a könyv, hanem az írónő is. Két szó ragadta meg a figyelmemet, ami nálam elsődleges szempont egy könyvnél: olvastatja magát. Ez nekem nagyon fontos, szeretem, ha olyan egy könyv, amit nem bírok letenni. Ilyenkor az sem számít, ha 200 oldalon felül van a terjedelem. :) Ha egy könyv letehetetlen, olvastatja magát, akkor igyekszem "fegyelmezni" magam, s egyszerre mindig keveset elolvasni belőle, hogy minél tovább tartson, ne érjek olyan hamar a végére, szeretem kiélvezni minden pillanatát. Sok olyat olvastam már, hogy egy este/éjszaka alatt elolvasott valaki egy könyvet. Ha nem osztanám be, biztosra veszem, hogy én is így járnék minden könyvvel, amit imádok, de szerencsére eddig mindig sikerült megállnom, hogy ne olvassam el egyből az egészet, így van, hogy egy hétig is el tudom húzni :)
Azonban 2 éve mégsem a Kerek perecet kaptam meg, hanem a Bodza bisztrót, aminek ugyanúgy örültem, hiszen ha a Kerek perec annyira jó, az sem lehet olyan rossz, gondoltam. És igazam lett, letehetetlen könyv.
