Úgy néz ki, hogy ez a bejegyzés ért meg a leghamarabb és nem a beszámolóval jöttem, annak még egy kis idő kell, mert amíg pityeregve pakolgatom itthon a dolgokat (igen, lehet nevetni, maholnap 30 éves leszek és pityergek, ha azokra a pillanatokra emlékszek vissza, amiket a családdal töltöttem, de olyan sokat jelentenek nekem, hogy minden elválás nagyon rossz és idő kell, mire újra visszarázódok a hétköznapokra, újra felveszem a győri ritmust), addig nem tudom megírni :)
