Több, mint egy hónapnyi kihagyás után nagyon fura itt lenni, nehéz ismételten felvenni a fonalat, de azért megpróbálom, hátha sikerül :) Az elmúlt hetekben - sőt, mondhatni egész áprilisban - engem is elért a tavaszi fáradtság, nem volt kedvem semmihez sem, legszívesebben csak
Nem olyan régen azonban itt volt Ő tesója, s hogy kihasználjuk a ragyogó napsütést és egy kicsit kimozduljunk itthonról, kilátogattunk a győri állatkertbe. Már volt egy ilyen posztom róla, akkor a családdal voltunk, de sóginő (mi így hívjuk egymást) még nem volt egyszer sem, amikor meg menni akartunk, hirtelen elromlott az idő, most viszont semmi sem akadályozhatott meg bennünket :)
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én 33 évesen is szeretek állatkertbe járni, a győrit pedig különösen szépnek találom, szép és csendes a környezet, nagyok a területek, de mégsem annyira, hogy az ember eltévedjen / elveszítse a fonalat, hogy merre járt már és merre nem, ráadásul az állatkert egyre csak szebb lesz, most hogy jön a nyár (mit is beszélek, a tavasz érdeklődés hiányában elmaradt és egyből a nyárba léptünk), eszméletlen szép zöld lett minden, az állatok is javarészt kinn voltak, igaz általában az árnyékban hűsöltek.