Nyuszi itt, nyuszi ott... | Nyuszis dekorációk

Orbán Szilvi | április 01, 2015

A húsvét elengedhetetlen jelképe a nyuszó. Ilyenkor megnő a kereslet a cuki szőrgombolyagok iránt, még annak ellenére is, hogy mindenhol azt sulykolják a népbe, hogy NE vegyen senki nyuszit, ha nem tud róla felelősen gondoskodni. Ők nemcsak egy cukimuki, simogatni, dögönyözni való kisállatok, aki így gondolja, az menjen április 2. és 7. között a fővárosi állatkertbe simogatni (de nemcsak ott, hanem sok vidéki állatkertben is van erre lehetőség, az időpontokért nézz utána), sőt most akár örökbe is fogadhat egyet - persze csak jelképesen, haza nem viheti. Egy nyúl rengeteg felelősséggel és odafigyeléssel jár, de ugyanúgy igaz ez kutyára, macskára, tengerimalacra, stb. Via nagyon jól összefoglalta, hogy miért ne engedjünk a hirtelen fellángoló nyusziláznak, akit érdekel ez a téma, az itt elolvashatja :) 

Vannak azonban antinyúlgazdi-kompatibilis verziók is - a plüss állatokon kívül -, amikkel feldobhatjuk a lakás dekorációját, és amik legalább annyira cukik, mint élő rokonaik :) Alapanyag híján most csak összegyűjtöttem néhány ötletet, amiket jövőre szeretnék elkészíteni majd, de szeretném nektek is megmutatni, hátha valaki kedvet kap hozzá és elkészíti majd őket :) 

Pom-pom nyuszi I.
 Elkészítési leírás itt. Videó itt

Pom-pom nyuszi II.
 Leírás itt

Nyuszi a képkeretben
Szalvétagyűrű
 Nyuszi girland I. 

 
 Nyuszi girland II. 

 
 Nyuszi girland III.

Sablonok a nyuszikhoz itt, itt és itt.
A képek forrását megtaláljátok a Húsvét c. pinterest táblámon :)

Ti hogyan készültök az ünnepre? Készítetek dekorációt? Ezek közül tetszik valami?

6 megjegyzés:

  1. Kétszer kaptam élő nyuszit gyerekkoromban, mindegyik a fazékban végezte... Zalánnak soha nem fogunk venni, inkább jelképesen örökbe fogadunk egyet, szeretném megtanítani a felelős állattartásra.
    Dekorációban nagyon nem gondolkozom,nekem ezen a fronton nem akkora szám, mint mondjuk a karácsony, egy bénácska kosaras díszt csináltam, meg még girlandot tervezek, és persze majd az elmaradhatatlan tojások.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amikor kicsi voltam, a szomszédnál voltak nyuszik, ők azért tartották, hogy utána levágják őket. Mikor ezt megtudtam, elhatároztam, hogy soha ne eszek nyulat és ez a mai napig tartom. De ugyanígy vagyok a kecskével is, pedig azt nem kifejezetten a cukisága miatt tartják :D
      Mi sem szoktuk túlzásba vinni a dekorációt, de ha tehetném, felvásárolnám a KIK-et :D Eddig tojásfa mindig volt, van 3 ezer éves barkaágam (igazi, nem mű, fogalmam sincs, hogyan bírja ilyen sokáig, hogy nem potyogtak még le róla a barkák), arra szoktunk műanyag és festett tojásokat feltenni :) Meg van egy húsvéti asztalterítőnk és kifújt, nálunk ennyi a húsvét :D

      Törlés
  2. Ezek micsoda édes dekorációk már! ^^ A második pompomos nyuszinál azt hittem, hogy megtaláltam a kedvencet, de aztán csak jöttek tovább a cukiságok, ahogy görgettem lejjebb. ^^
    Nos, nem akarom a kedélyeket borzolni, de mi, bár városiak voltunk, annyit jártuk a falusi rokonságot, meg ugye a nagyszüleimmel is együttéltünk, hogy falusiabbak voltunk, mint sok falun lakó gyerek. Nem volt idegen tőlünk a disznóvágás, a csirkekopasztás. Húsvétra mindig kölcsönnyuszikat kaptunk a nagymamám testvérétől faluról, amiket mindig elhozhattunk pár hétre, a kertben tartottuk, etettük, kergettük, dögönyöztük, és igazából tudtuk, hogy ezek a nyuszik is a fazékban fogják végezni előbb vagy utóbb, de... nem tudom, valahogy a világ része volt.
    Már kicsit nagyobb voltam, amikor az első ilyen érzelmi összetűzésbe keveredtem. Egy hetet nyaraltunk a mamám testvérénél falun (akkor már a férje nem élt, úgyhogy már nem voltak disznók, nyulak, csak csirkék), és az egyik tyúkkal nagyon összehaverkodtam, egész héten terelgettem, meg szemeztem meg beszélgettem vele. Aztán a mamám testvére színtiszta, őszinte jóindulatból feltálalta nekem a vasárnapi ebédben, mert látta, hogy mennyire kedvelem. De őszintén szólva ez sem megrázó emlék, inkább csak egy nagyon érdekes karaktertanulmány a számomra...
    Persze a hobbiállat és a haszonállat két teljesen külön dolog. A haszonállatot is lehet szeretni a maga módján, lehet jól tartani, az ember nem kegyetlenkedik vele egész életében csak azért, mert a végén úgyis a fazékban végzi, sőt. Különösen falun, a klasszikus falun, ahol mindenkinek annyi állata van, hogy maga tudjon jóllakni belőle, meg esetleg az eladott tojásból, tejből, ebből-abből jusson egy kis plusz pénz, ott sokkal jobb haszonállatnak lenni, mint egy "futószalag mellett".
    De a hobbiállat egészen más, olyannyira, hogy két külön faj a kettő – akkor is, ha ugyanaz a faj. Remélem, érted, amire ki akarok lyukadni. Ha az ember azzal a céllal vesz meg egy kisállatot, hogy szeresse, soha nem tud már ugyanúgy nézni rá, mint arra, amelyikről a megismerkedésük pillanatában tudta, hogy a fazékban fogja végezni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Persze, megértelek :) Nemcsak falun van így, nálunk, otthon is, annak idején, amikor még megérte baromfit tartani, voltak tyúkjaink, egynek-kettőnek még nevet is adtunk, az egyiknek Gesztenye volt a neve, mert szép barna volt :D aztán persze mind az asztalon végezte, de mégsem gondoltam azt, hogy nem eszek belőle, mert azzal, hogy nevet adtunk neki, valamilyen szinte elkezdtünk hozzá kötődni. Nem mondom, hogy nem esett rosszul, de tudtuk, hogy ez az élet rendje, ők azért vannak, hogy mi megegyük őket. De én sem tudtam és nem tudok a mai napig bántani egy állatot sem, csak azért, mert haszonállat és úgyis megesszük. Ezért nem való nekem a tyúkvágás sem. Egyszerűen nem tudom kioltani egy állat életét sem. Ha rá lennék kényszerülve, inkább vega lennék szerintem :D

      Törlés
  3. Igen nagyon cukik a nyuszikák, és szeretek készíteni nyuszi dekorációt is húsvétkor a lakásomba, pl. készítem mézeskalácsból, filcből, és már évekkel ezelőtt pom-pom nyuszikat is készítettem fehéret és feketét. Sőt tojásra is festettem már nyuszit, meg horgoltam is és kitömtem. Szóval sok változat van amivel kreatívkodtam. De a lakásomban nem tartanék még törpenyulat sem, és semmi nincs ami rávenne, hogy ételként egyek belőle. Amiből étel is készülhet azok nem lakásba való házi kedvencek.Nekem ez a véleményem. Pedig a öcsémnek vagy egy tanyája, ahol nyulakat is tart, de ha megyünk hozzá látogatóba Szolnokra - mert én Budapesten élek - akkor mindig kikötöm, hogy minden lehet csak nyúl, birka nem lehet az étel.Így vagyok a birkával, báránnyal, kecskével is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Érdekes, de én a birkával nem vagyok úgy, szeretem a pörköltet. :) Nyuszit én azért nem tartanék, mert önző vagyok és annyi bajuk lehet, olyan könnyen megbetegedhetnek, nem tudnám feldolgozni (vagy legalábbis nagyon hamar nem), ha elveszíteném őket. Dekorációban nagyon szeretem, nagyon cukik, de csakis tavasszal, húsvétkor, pedig egész évben "szezonjuk van" :)

      Törlés