Az újévi terveim között első helyen szerepelt egy jól átgondolt, megszervezett heti menüsor összeállítása. Ahogy azt ebben a bejegyzésben is írtam, sokszor a munka könnyebbik részét fogtuk meg, azaz sokat rendeltünk (Netpincér for president!), s ha főztem is, csak a nagyon alap fogásokat készítettem el, amikre hamar rá is untunk, és valljuk be, egyáltalán nem volt változatos.
Na ebből lett elegünk (közös döntés), és elhatároztuk, hogy ebben az évben ezt másképp fogjuk csinálni, minden szombaton nekiülünk, átnézzük a kedvenc ételeinket, majd összeállítunk egy menü tervet a következő hétre. Már korábban is volt ilyen próbálkozásom, akkor készítettem is egy menü táblácskát, egy ideig működött, de végül abba maradt. Ott rontottuk el, hogy minden nap főzni akartunk, ami őszintén szólva elég sok pénzbe kerül, s akkoriban nem úgy álltunk anyagilag, hogy ezt megengedhessük magunknak. Mert biza elég könnyedén otthagyhat az ember 20 ezer forintot is egy-egy nagy hétvégi bevásárlás alkalmával.
Most, hogy már én is dolgozok, könnyebb lett a dolog, de most is van egy nehezítő tényező, mégpedig az idő (na meg néha a lelkierő). Háromműszakos munka mellett egy kicsit nehezített pályára léptem, de ha a munkatársaim (mind tapasztalt háziasszony) meg tudják oldalni, akkor nekem, aki jópár évvel fiatalabb, miért ne menne?!?
Szóval fogtam magam, leültem a szakácskönyveim, a kedvenc tollam és egy jegyzettömb társaságában és elkezdtem kidolgozni A RENDSZERT :) Semmiképp sem szerettem volna naponta főzni, így lesznek olyan napok, amiken az előző napi maradék (nincs erre valami szebb szó?) lesz terítéken, illetve elhatároztam, hogy olyan ételeket is kifogok próbálni, amiket egy-egy megmaradt étel újragondolásából születtek. Előre szólok, hogy nem én találtam fel a spanyol viaszt, biztos vagyok benne, hogy vannak olyanok, akiknek nem mondtam semmi újdonságot, de elképzelhető, hogy vannak olyanok, akiknek segítség lehet ez a bejegyzés, ahogy nekem is ez a "rendszer" :)














